„Önök kérték…” kívánságműsorral élőben
Hamarosan bekövetkezik az adventi időszak, mikor már nem illik hangoskodni és mulatozni, pedig a negyedik negyedévben névnapjukat ünneplő lakóink köszöntése nem maradhat el. Nem volt más választás, igazítottunk egy kicsit a naptáron és a decemberi névnapokat is besoroltuk az októberi Teréz, Hédi, Gyöngyi és a novemberi Károly, Imre Erzsébet, Jolán, Emma és Katalin mellé. Így a Ferencek, Vilmák, Miklósok, Etelkák, Évák, Istvánok és Jánosok is kívánhattak nótát névnapjuk alkalmából. Nem is akármilyen nótát, mert ennek a teadélutánnak az volt a meglepetése, hogy a kívánságokat, mindenki legnagyobb örömére, egy igazi nótaénekes, Varga József teljesítette! Önként vállalta, hogy nótacsokrából megajándékozza az ünnepelteket. Szólt a nóta szomorúan, vidáman, mulatósan, álmodozón. „Az én jó apámnál nincs jobb a világon…” vagy „Várjatok még őszi rózsák…” hangjai alatt többen könnyeztek, de a „Lidi néni” taktusán ők is felvidultak és az ismertebb dalokat együtt énekelték az előadóval.
Természetesen nem hagytuk ki névkitalálós játékunkat sem. Eredete, jelentése alapján kellett felismerni, hogy mely névnapról beszélünk, s ki mindenki híres ember viseli az adott nevet. Sportolókon, színészeken, politikusokon át megnevezésre került Szent Miklós, Szent Erzsébet, Sissy királynő és még sok nevezetes személy. Megtudtuk például, hogy Etelka csak a magyar névkincsben ismeretes, a János pedig olyan népszerű volt a XVI-XVII. században, hogy egy mondás is született róla: „Én is János, kend is János, az Isten is János.”
De nincs teadélután finom citromos gyümölcstea és sütemény nélkül! Egy szorgos kis csapat a délelőtt folyamán gondoskodott róla, hogy friss, illatos kókuszgolyók és forró teával teli kancsók kerüljenek az ünnepi asztalra, melyet stílusosan már késő őszi krizantémok díszítettek.